A közvetítés szabályozása

A mediáció - mint konfliktuskezelési mód - során a felek közvetítõ segítségét veszik igénybe problémáik megoldásához. Olyan viták, nehézségek és konfliktusok esetén, amikor a megoldás szinte lehetetlennek látszik; a kommunikáció megreked. Cél a felek között kölcsönösen elfogadható megoldások megtalálása, a jövõ modellezése.

Nézzünk egy hétköznapi esetet:
„Az alap probléma az volt, hogy a szomszédék folyton a garázsunk elé parkoltak. Ezt nagyon méltánytalannak tartottuk, a közöttünk lévõ viszony alapján, és sokat mérgelõdtünk miatta. õk évek óta bosszantanak minket ezzel, miközben mi jóindulatúnak és beilleszkedõnek gondoltuk magunkat. Mi egy szerény, vissza-fogott család vagyunk, és csak a békéltetõ mediációs gyûlésen derült ki, hogy ránk is lehet haragudni. A szomszédék – mint ez kiderült – ki nem állhatnak minket, és már szóba sem akarnak velünk állni. Kénytelenek voltunk elgondolkodni azon, hogy a saját viselkedésünk se szolgálja a jó viszonyt. Hogy a probléma megoldásához nekünk is valamit változnunk kell.”
(Forrás: Barcy Magdolna-Szamos Erzsébet „Mediare necesse est”)

A mediációval kapcsolatos fõbb törvényi szabályozásra a közvetítõi eljárásról szóló 2002. évi LV. törvényben került sor. (Jogszabályok 1.)



A közvetítés szabályozása

A törvény célja, hogy elõsegítse a jogviták rendezését. Közvetítõi (mediációs) eljárásra a polgári perrendtartásban meghatározott ügyekben van lehetõség, ide tartoznak a házassági perek is. Házassági perekben (Jogszabályok 2.) amellett, hogy mediációs eljárásra lehetõség van, a házasság felbontásához a bíróság döntése szükséges, amely a mediációs eljárás során létrejött mediációs megállapodás egyszerû bíróság általi jóváhagyását jelenti. A bejegyzett élettársi kapcsolat közjegyzõ általi megszüntetése alá tartozó ügyekben a közjegyzõ döntése szükséges a bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetéséhez. (Jogszabályok 3.)

A közvetítés a törvény szerint olyan sajátos permegelõzõ, konfliktuskezelõ, vitarendezõ eljárás, amelyben a vitában érdekelt felek kölcsönös megegyezése alapján, közvetítõ (mediátor) bevonása mellett a felek közötti vita rendezésének megoldását tartalmazó írásbeli megállapodás (mediációs megállapodás) létrehozása a cél. A mediátor feladata, hogy a közvetítés során pártatlanul, lelkiismeretesen, legjobb tudása szerint közremûködjön a felek közötti vitát lezáró megállapodás létrehozásában.

Mediációs eljárásra sor kerülhet – szabályozásuk szerint:

polgári jogi viták esetén
- 2013. évi LV. tv. Polgári Törvénykönyv
- 1952. évi III. tv. Polgári perrendtartás
- 2003. évi CXXXIII. tv. Társasházakról
- 2004. évi Lakásszövetkezetekrõl
- 2010. évi XXXVIII. tv. A hagyatéki eljárásról

igazságügyi mediáció esetén
- 2012. évi C. tv. A Büntetõ Törvénykönyvrõl
- 2006. évi CXXIII. tv. A büntetõ ügyekben alkalmazható közvetítõi tevékenységrõl
- 1998. évi XIX. tv. A büntetõ eljárásról – 58/2007. (XII.23.) IRM rendelet (Jogszabályok 4.)

oktatásügyi mediáció esetén
- 2005. évi CXXXIX. tv. A Felsõoktatásról – 1/2007. (I.9.) Korm. Rendelet
- 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet A nevelési-oktatási intézmények mûködésérõl

egészségügyi közvetítés esetén
- 2000. évi CXVI. tv. Egészségügyi közvetítõi eljárásról
- 4/2001. (II.20.) Eüm-IM együttes rendelet

hatósági közvetítés esetén
- 2004. évi CXL. tv. Közigazgatási hatsági eljárás és szolgáltatás általános szabályai
- 179/2005. (IX.9.) Korm. rendelet a hatósági közvetítõk tevékenységérõl, képesítési feltételeirõl és kiválasztásáról